
Como todos sabem, ou deveriam saber, um palíndromo é uma palavra que tenha a propriedade de poder ser lida tanto da direita para a esquerda como da esquerda para a direita. Exemplos: anilina, radar, mirim.
Uma frase também pode ser um palíndromo, mas só se mantiver o sentido. Estas são também chamadas de anacíclicas, do grego anakuklein, significando „que volta em sentido inverso, que refaz inversamente o ciclo”. Na opinião de Millôr Fernandes a palindromia é uma “arte neurótica e maravilhosa, capaz de envergonhar qualquer concretismo”.
Vejamos alguns exemplos: Roma é amor. O teu drama é amar dueto. Seco de raiva, coloco no colo caviar e doces. A cara rajada da jararaca. Luza Rocelina, a namorada do Manuel, leu na Moda da Romana: anil é cor azul.
Rômulo Marinho afirma que os maiores palíndromos do idioma português são de sua autoria. Só conheço uma destas frases, de 83 letras:
„O Gal. Leno Roca, à porta da cidade, a portador relata fatal erro da tropa e dá dica da tropa a Coronel Lago”, mas Marinho diz que já compôs uma de 478 letras e 173 palavras (infelizmente, ainda não tive o prazer de conhecê-la).
Em francês: Esope reste ici et se repose.
Em latim: Roma tibi subito motibus ibit amor.
Em húngaro: Géza, kék az ég.
Em inglês existem centenas, mas a que eu mais gosto é a que foi feita em homenagem a Theodore Roosevelt pela construção do Canal do Panamá:
A MAN, A PLAN, A CANAL: PANAMA.
Mas, adivinhem de quem é o recorde? Acertaram! De um enxadrista húngaro chamado Gyula Breyer (1893-1921), que compôs a seguinte carta de amor no início do século passado:
Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám.
A mottó: Szívedig íme visz írás, kellemest író!
Színlelő szív rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les.
Írok íme messze távol. Barnám! Lám e szívindulat Öné. S ím e szív, e vér ezeket ereszti ki:
Szívem! Íme leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évaszív rám. Szívem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les ím. Előtte visz szíved is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szívet – tőlem is elmenet – siker egy ígérne, de vérré kínzod (lásd ám: íme visz már, visz a vétek!) szerelmesedét.
Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem íme viszi…
Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaadó csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!… Visz ölelni!… Szoríts!…
Emellek Sári szívemig. Ide visz
Ottó
Ma már ím e levelen ádresz is új ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.
Não vou traduzir o longo texto para o português, mas acreditem: é genial!